A Szedevakantizmus fogalma
A szedevakantizmus, mint szó a latin "Sede Vacante", azaz "Üres Szék" kifejezésből ered, amit általánosságban a Katolikus Egyháznak arra az időszakára szoktak használni, amikor egy pápa halála után, a következő pápa megválasztásáig a pápai trón még betöltetlen. És ebben áll a szedevakantizmus lényege, ugyanis a mi álláspontunk szerint a pápai trón Őszentsége XII. Pius pápa halála, vagyis már 1958. október 9.-e óta(!) üresen áll. Ez a kijelentés természetesen magában foglalja azt a megállapítást is, hogy sem az azóta "pápaként" fellépő személyeket, sem az általuk vagy irányításuk alatt meghozott döntéseket, intézkedéseket, változtatásokat nem fogadjuk el.
![]() |
Őszentsége XII. Pius pápa |
Miért nem fogadjuk el?
Azért, mert XII. Pius halála után, rendkívül gyanús körülmények között, egy minden jel szerint érvénytelenül lezajlott konklávén olyan személyt választottak (ezek szerint csak névlegesen) pápává, akinek a (törvénytelen) uralkodása alatt végbevitt intézkedései (és az őt követő "utódainak" intézkedései) olyannyira "átalakították" az Egyházat (tanítását, gyakorlatát, Istentiszteletének módjait), hogy azt -álláspontunk szerint- többé már nem lehet katolikusnak nevezni.
A fent említett gyanúsan megválasztott "pápa" volt Angelo Roncalli, aki a XXIII.János
nevet vette fel. Az ő, és utódai "forradalmának" és nyilvánvaló átalakító szándékának
volt a gyümölcse -a későbbieknek pedig "ősforrása"- a híres-hírhedt II.Vatikáni zsinat.
Mi a baj a II. Vatikáni zsinattal?
Elsősorban az a baj vele, hogy olyan tanokat hirdetett meg, amelyeket az Egyház korábban már elítélt, mint eretnekséget.
Melyek ezek a korábban már elítélt tévedések?
Három nagyobb kérdéskörben is fellelhetők:
Bővebben:
1. Az Egyház egysége és az ökumenizmus
A II. Vatikáni zsinat azt tanítja a Lumen Gentium kezdetű enciklikában, hogy Krisztus Egyháza nem azonosítható kizárólagos módon a Katolikus Egyházzal, hanem csupán létezik abban. Ez a tan ellenkezik a Katolikus Egyház tanításával, melyet főleg XIII. Leó pápa Satis Cognitum kezdetű, XI. Pius pápa Mortalium Animos kezdetű, és XII. Pius pápa Mystici Corporis kezdetű enciklikáiból ismerhetünk, illetve az ún. Ág-elméletről született elítélő nyilatkozatokból, amelyeket a Szent Officium IX. Pius pápa idején kiadott. Az ökumenizmussal kapcsolatban a zsinat azt állítja, hogy a nem-katolikus vallások az "üdvösség eszközei" lehetnek. Ez ellentétben áll az Egyházon kívül nincs üdvösség dogmájával, továbbá XI. Pius pápa Mortalium Animos kezdetű enciklikájában leírtakkal, az ökumenikus törekvések elítélése kapcsán.
- az Egyház egységével és az ún. ökumenizmussal
- a vallásszabadsággal
- és a kollegialitással kapcsolatban
Bővebben:
1. Az Egyház egysége és az ökumenizmus
A II. Vatikáni zsinat azt tanítja a Lumen Gentium kezdetű enciklikában, hogy Krisztus Egyháza nem azonosítható kizárólagos módon a Katolikus Egyházzal, hanem csupán létezik abban. Ez a tan ellenkezik a Katolikus Egyház tanításával, melyet főleg XIII. Leó pápa Satis Cognitum kezdetű, XI. Pius pápa Mortalium Animos kezdetű, és XII. Pius pápa Mystici Corporis kezdetű enciklikáiból ismerhetünk, illetve az ún. Ág-elméletről született elítélő nyilatkozatokból, amelyeket a Szent Officium IX. Pius pápa idején kiadott. Az ökumenizmussal kapcsolatban a zsinat azt állítja, hogy a nem-katolikus vallások az "üdvösség eszközei" lehetnek. Ez ellentétben áll az Egyházon kívül nincs üdvösség dogmájával, továbbá XI. Pius pápa Mortalium Animos kezdetű enciklikájában leírtakkal, az ökumenikus törekvések elítélése kapcsán.